2005. 01. 14. (IX/2) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Erőt gyűjt a medve

Vlagyimir Putyin még az elmúlt év végén egy sajtókonferencián vállalkozott arra, hogy megvonja a 2004-es év mérlegét, természetesen orosz szemszögből. Az elnök 690 orosz és külföldi újságíró 51 kérdésére adott választ – a politikai követelményekhez képest meglehetősen őszintén és meggyőzően. Az általa vázolt összkép mégsem lett igazán teljes. Így e cikkben jómagam is megpróbálkoztam Oroszország helyzetének az elemzésével.

Sárrá olvadt hegy

Alig ért véget a délkelet-ázsiai szökőár tombolása, a természet erői máris újabb térségeket vettek támadás alá. Az Egyesült Államokban és Európa északi részén tapasztalt rendkívüli időjárás több tucat emberéletet követelt, több ezren kényszerültek elhagyni otthonukat, és háztartások százezrei maradtak hosszabb-rövidebb időre áram- és ivóvízellátás nélkül. Míg egyes helyeken a lehullott hó és eső mennyisége döntött évtizedes rekordokat, másutt áradások és váratlan sárcsuszamlások zökkentették ki a helybélieket nyugodt mindennapjaikból.

Maradni vagy menni?

Az utóbbi napokban igen sok szó esik az iraki helyzetről, különös tekintettel arra, hogy mindössze három hét van hátra a választásokig. A Fehér Ház köti az ebet a karóhoz, ragaszkodik a szavazás megtartásához a kitűzött időpontban, azaz e hónap harmincadikán, jóllehet az amerikai szárazföldi erők parancsnoka, Thomas Metz tábornok szerint az ország tizennyolc tartománya közül négyben jelentős területek nem eléggé biztonságosak ahhoz, hogy a polgárok az urnákhoz járuljanak.

Szavazás az alkotmányról

Az Európai Parlament túlnyomó többséggel jóváhagyta az európai alkotmány szövegét, és arra hívta fel az EU-tagországok kormányait, hogy népszerűsítsék az alapszerződést országhatáraikon belül. Az alkotmányra 500 strasbourgi képviselő szavazott igennel, míg 137-en voksoltak ellene és 40-en tartózkodtak.

Hit és értékek

Katasztrófatörténelem

A hatodik századdal kezdődő nagy történelmi átrendeződés – az avarok népvándorlása, az iszlám birodalom felvirágzása, a bizánci birodalom bukása – közvetlen kiváltó oka egyetlen nagy természeti katasztrófa, aminek következtében szélsőséges klimatikus változások történtek világszerte – állítja David Keys, az angol The Independent cím? lap archeológus munkatársa. Keys szerint ezek a klimatikus változások vezettek végül az európai status quo, ezen belül is a Bizánci Birodalom megrendüléséhez, ezzel egyidejűleg az iszlám, valamint a törökök felemelkedéséhez. Ennek a globális klimatikus változásnak tehát máig tartó hatásai vannak.

Kísértetek, vérebek, túlvilági hangok

A cunami okozta közvetlen károk mellett újabb megpróbáltatásokkal kell szembenézniük a helybélieknek, a szökőár csapást mért ugyanis a halászatra is. A katasztrófa óta Srí Lankán jelentősen megcsappant a halfogyasztás, s a probléma mértékét jelzi, hogy már nemcsak a kormány, hanem az Egészségügyi Világszervezet Colombóba látogató főigazgatója is a hal fogyasztása mellett kampányolt. A halfogyasztás drámai csökkenésének egyik oka az a rémhír, amely szerint a halak a tengerbe fulladt emberekből származó vírusokkal fertőzöttek. Mások azért nem esznek a halakból, mert véleményük szerint a szökőár után kifogott halak a tengerben levő tetemekből táplálkoztak. Mindezek következtében a halak és az egyéb "tengeri gyümölcsök" ára felére csökkent, a megnövekedett kereslet miatt viszont megnőtt a csirkehús ára.